2013. augusztus 29., csütörtök

19. fejezet

19. fejezet

*Reggel*

-Ne!- ébredtem fel ordítva. Teljesen leizzadtam. Ez nem lehet igaz! Megálmodtam a saját halálomat, sőt Harryét is!
-Mi a baj Boo? Jól vagy?- ült fel mellém Haz és szorosan magához ölelt. Nagyon rosszul voltam.
-Nem.- rohantam ki a mosdóba és kiengedtem, aminek jönnie kellett.
-Kicsim!- rohant hozzám Harry és átölelte a derekam.- Mi a baj?
-Semmi.- öblítettem ki a számat.- Szörnyűt álmodtam.- legyintettem.
-De az nem mentség arra, hogy miért hánytál?- puszilt meg. Ekkor valami eszébe juthatott, mert a szájához kapta a kezeit.- Mi van ha mégis terhes lettél?
-Mi?- nyögtem ki és elnevettem magam.- Nyugi Babe! Egyszerűen lehetetlen!- öleltem át és lágyan megcsókoltam.
-De azért figyelni fogom a jeleket!- szögezte le. Aprót bólintottam, hogy megértettem, de nehezen tudtam visszafojtani a feltörni készülő röhögésemet. Hihetetlenül valóságos volt az álom. Ahogy láttam a saját halott testem, majd éreztem Harry érzéseit és a vonatot közeledni... Elkezdtek folyni a könnyeim.
-Boo!- ijedt meg Harry és mellkasához vont.- Mit álmodtál?
-Meghaltam.- suttogtam.- Láttam magamat meghalni a te szemszögedből.- fúrtam fejem pólójába, egyre csak sírva.- Aztán öngyilkos lettél, de én a te szemszögedből láttam.
-Nyugodj meg!- simogatta a hátam.- Ilyen soha nem lesz.- feküdtünk le az ágyra. Sokáig csak szótlanul simogatott.
-Fiúk.- nyitott be hatalmas mosollyal Zayn. Kérdőn ránéztünk.- Csak gratulálni szeretnénk az estéhez, meg a gyerekhez.- kuncogott. Azt várta, hogy kiakadunk és megdobáljuk valamivel.
-Ezt majd inkább később.- adott egy puszit Hazza. Lehunytam a szemeimet, de Zayn értetlen pillantását még láttam.
-Sajnálom.- csuklott el a hangja. Ő is tudta, hogy ha Harry ilyen téren komoly, akkor baj van.- Segítsek valamit?
-Nem tudsz, de köszi.- erőltettem magamra egy mosolyt. Bólintott és kiment.
-Mivel érhetném el, hogy jobb kedved legyen?- fordított maga felé és elvesztem gyönyörű zöld szemeibe.
-Hát...- nyaltam meg az ajkaim.
-A perverz mindenedet!- csapott meg egy párnával röhögve. Hangosan nevettem és láttam ahogy Haz boldogan figyel. El akartam indulni a szobámba.- Hé!- kapta el a karomat.- Ellenkezni nem ellenkeztem!- nyalta végig az állam vonalát. Libabőrös lettem tőle, mit észre is vett, mert halkan nevetett.
-Én most inkább megyek öltözni.- indultam el.
-Várj!- kapta elő az aznapi ruháit.- Megyek veled.- mentünk át ketten a szobámba. Rátapadtam ajkaira, majd letérdeltem elé és foggal lehúztam az alsóját. Kezembe nyomta a gönceit, amiből kihámoztam a boxerét. Lassan húztam fel rá, közben levettem magamról is az egyetlen anyagot. Nagyot sóhajtott. Gatyáját kezdtem ráadni, de a gombbal meggyűlt a bajom. Ahogy bénáztam vele, éreztem, hogy Hazza keményedik.
-Ha még sokáig nyúlkálsz ott, bajok lesznek!- nézte a plafont.
-Bocsi.- pirultam el és gyorsan begomboltam. Pólóját lehúztam fején keresztül tökéletes felsőtestére. Mosolyogva megcsókolt majd leguggolt elém és rám adta az alsómat. Miközben gatyámat húzta fel megállt egy pillanatra.
-Lulu.- kuncogott.- Nem fogom tudni felhúzni a slicced.- simított végig ágaskodó férfiasságomon a vékony anyagon keresztül.
-És szerinted ettől jobb lesz?- sziszegtem.
-Megoldom.- rántotta le hirtelen a boxerem. Figyeltem ahogy mutató ujját végig húzza egész hosszomon. Kínzón lassan mozgatta a kezét és csak a mutató ujját használta.
-Csinálj már valamit!- akadtam ki. Csak megrázta fejét és folytatta. Kezdtem megőrülni.- Az isten szerelmére Haz!- markoltam rá magamnak.
-Nem!- húzta el a kezemet.- Légy türelmes!
-Nem vagyok az! Tudod mi vagyok? Kanos!- ordítottam.
-Gyere Harry!- nyitott be Zayn.- Niall rosszul van!- nézte őt ijedt arccal.
-Megyek!- rohantak ki, de hallottam, hogy az ajtó mellett összekuncognak és le is pacsiztak.- Szép volt.
-Megölöm.- sziszegtem a fogaim között, majd felöltöztem. Mérgesen lementem a nappaliba. Niall ott nézte a TV-t.- Jobban vagy?
-Mi?- lepődött meg.- Nem is volt semmi bajom.- nézett rám furán. Legyintettem és leültem mellé. Ekkor bejött Hazza és Zayn.
-Csak nem őt keresitek?- mutattam a szöszire. Harry ijedten nézett rám.- Ez szemét húzás volt!- keltem fel és felvettem a cipőimet.
-Bocsáss meg Boo!- fogta meg a vállamat.
-Louis a nevem!- söpörtem le tenyerét és edzőcipőmet felvéve elmentem futni. Nagyon jó érzés volt. Csak én és a beton. Megpróbáltam feszegetni a határaimat és egyre csak gyorsítottam. Leizzadva, elfáradva ültem le egy padra. Mosolyogva néztem fel az égre. Legyőztem önmagamat! Hazakocogtam. Az ajtóban Harry fogadott.
-Hol voltál? Halálra aggódtam magam.- borult a nyakamba.
-Futottam.- mondtam semleges hangon.
-Ne csináld velem ezt Lou!- simogatta a kezem.- Csak hülyéskedtünk.
-Mondtam már, hogy neked Louis!- löktem el magamtól.- És marhára nem volt vicces. Ha ennyire egy hullámhosszon vagytok Zaynnel, majd ő kielégít!- mentem fel a szobámba. Erősen becsaptam az ajtót, majd levettem a ruháimat és egy törölközővel a vállamon kiléptem a szobámból.
-Mit csinálsz?- lepődött meg "barátom".
-Zuhanyozok. Zavar?- néztem rá közömbösen.
-Nem, csak nem szoktál meztelenül mászkálni a házban.- takarta el a gatyáját. Felizgult. Tudtam.
-Ilyen kedvem van. Van még mondani valód vagy mehetek?- kulcsoltam össze a karjaim mellkasom előtt.
-Mehetek veled?- nyelt egyet. Hatalmasat nevettem.
-Ezt ugye nem gondoltad komolyan?- néztem rá lenézően.- Inkább magadban álmodozz.- mentem a fürdőbe. Beálltam a zuhanykabinba és sokáig csak folyattam magamra a vizet. Jól esett.
-Kicsim!- állt be mellém Haz.- Nagyon sajnálom. Nem kellet volna.
-Én is.- léptem ki mellőle és megtörülköztem. Kijött ő is és átölelt. Legszívesebben bevertem volna neki egyet, de hagytam, és nem öleltem vissza. Megéreztem, hogy kicsit nekem löki csípőjét. Azt akarta elérni, hogy beinduljak rá. Eltoltam és képen csaptam. Szomorúan a szemembe nézett. Lenézően megráztam a fejem és a szobámba mentem. Elterültem az ágyon és nem gondoltam semmire. Kiürítettem a fejem és csak bámultam a plafont. Nagyon jól esett. Lassan elaludtam.

*Délután*
-Hogy bírtam elaludni délelőtt?- keltem fel kómásan. Lementem a nappaliba.
-Beszélhetünk?- nézett rám Zayn.
-Felőlem.- ültem le mellé.
-Nem lehetne, hogy előbb felöltözöl? Kissé irritáló.- nézte a falat.
-Nem. Ha mondani akarsz valamit nyögd ki!- vesztettem el az önuralmamat.
-Bocsáss meg Harrynek. Ő nem tehet semmiről. Én találtam ki ezt a hülyeséget.- kérlelt.
-Kurvára elegem van Harry hülyeségeiből! Belement nem? Akkor nincs miről beszélnünk!- keltem fel és felrohantam felöltözni. Lementem, hogy kajáljak valamit, de a konyhában összetalálkoztam Harryvel. Felnézett rám. Csak néztük egymást.

9 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen a 3 rendszeres olvasót! :D

    VálaszTörlés
  2. IMÁDOM VÉGRE KÖVIIIIIIIIIIIIIIII ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ IMÁDLAK ÉS ÉN EMGMONDTAM ,HOGY VALAMELYIK ÁLMODTA JEEE NEM VOLT HIÁBA ,HOGY FELKELTEM ÉJFÉL NEGYED NÉGYKOR X'DDD MOST AZZONA LKÖVIT !!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!! 4 rendszeres olvasó!!!!!!!!!!!! Nagyon szépen köszönöm és nem tudjátok elképzelni, hogy milyen boldoggá tettetek! :) Ez most nagyon felpörgetett és már írom is a kövit! :) Még egyszer is nagyon köszönöm!

    VálaszTörlés