2013. július 16., kedd

13. fejezet

13. fejezet

-Gyere.- nyújtottam neki a kezem.
-Miért vagy velem kedves?- nézett le a földre.- Megcsaltalak.
-Tudom. De én attól még a barátod maradok.- húztam fel az üléséből. Fájdalmasan rám emelte a pillantását.
-Nagyon nyomja.- markolt gatyájára és megpróbálta tűrhetőbbé tenni.
-Hazza. Gondolj már valami lelohasztóra.- nevettem el magam.
-Nagyon vicces vagy ma Tomlinson.- rázta meg göndör loboncát.
-Most meg mi a bajod?- lepődtem meg.- Csak segíteni próbálok. Nem igaz, hogy nem bírsz el magaddal!
-Louis, a rohadt életbe! Minden miattad van!- üvöltött rám a szemembe nézve.- Szerinted miért állok mióta elindultunk? Kellett neked a gatyádban matatnod! Most nem lennék ilyen kurva szar helyzetben!- ment le lassan és a szobája felé vette az irányt.- Mert szeretlek!- suttogta. Azt hitte, hogy nem hallom. Mi van? Miattam van merevedése? Nem is csináltam semmi olyat. Én nem értem Harryt. Szeret? Akkor miért feküdt le azzal a csajjal? Mindegy! Kit érdekel! Ő csak a barátom. Bementem a szobámba és nem hittem a szememnek! Mi a franc? Na most megölök valakit! Egy kép volt az. Én és Hazza voltunk rajta.
Melyik köcsög volt ez? Egy üzenet is van alatta. 

"Kedves Louis! 
Elhiszem, hogy utálsz és meg is értelek. Én voltam akkora fasz, hogy lefeküdtem mással. Csak annyit szeretnék, hogy tudd én még mindig szeretlek. Lehet, hogy most még mélyebbre süllyedtem a szemedben, de nem érdekel. Én szeretlek és ezen semmi és senki nem változtathat! Tudom, hogy mindent elbasztam. Hidd el, hogy soha nem fogom feladni és küzdeni fogok érted akár az életem végéig is, mert tudnod kell Lou, hogy nekem Te vagy a mindenem! Remélem megértesz.
                                                                                                Puszi: Hazza."

Ez jól esett. Erősen mellkasomhoz szorítottam a levelet. Egy könnycsepp indult el a szememből. Miért sírok már megint Harry miatt? Miért? MERT SZERETEM!!! De ezek után nem vagyok képes megbízni benne. Sajnálom. Lesétáltam a nappaliba. Harry a kanapén félig fekve kockult a telefonján. Érkezésemre felpillantott a készülékből. Feszülten figyelte, hogy mit teszek. Aprót bólintottam, hogy tudomásul vettem. Azt hittem abban a pillanatban elsírja magát. Bassza meg! Felnőtt férfiak vagyunk és itt sírunk a nap 23 órájában! Kurvára elegem van! Hihetetlenül komoly elhatározásra jutottam. Ma este... felszedek egy CSAJT! Igen, egy nőnemű lényt. Leszarom, hogy buzi vagyok, leszarom az érzelmeimet, egy éjszakán csak a kielégülést fogom hajszolni. Lehet, hogy nem is egy lány lesz. Még nem döntöttem el. Majd lesz ahogy lesz. Készüljünk! 

*Este*
Már amikor a buliba értem dolgozott bennem egy fél üveg vodka. Elég gyorsan kiütöttem magam. Az első lányra még emlékeztem. A többit szürke homály fedi. Mert az biztos, hogy nem egy volt! 

*Reggel*
Azt a kurva! Kibaszottúl fáj a fejem! Hol a halálban vagyok? Ki ez? Ahogy lepillantottam magam mellé egy elég hiányos öltözetű csaj nézett vissza rám. Édesen mosolygott. Basszus de gyönyörű! Részegen is megmarad az ízlésem! Jó tudni. Milyen ízlésről beszélek bazd meg! Egy buzinak nincsen ízlése a nők között. Mindegy. Viszont ez a lány aztán elsőosztályú! 
-Szia.- köszöntött egy csókkal.- Öhm... L...
-Louis.- segítettem ki.- Te pedig...
-Eleanor.- kuncogott. Istenem de szép! Lehet, hogy a nap végére visszaalakulok heteróvá? Lehetetlen!- Köszi az estét.- adott egy puszit. Magunkra kapkodtuk a ruháinkat. 
-Figyelj Eleanor. Meg adnád a telefonszámod? Ha nincs ellenvetésed igazán meg szeretnélek ismerni.- éreztem, hogy az arcom felveszi egy paradicsom színét. 
-Persze, szívesen.- vett elő egy papírt és gyorsan felfirkantotta majd a kezembe nyomta. Mosolyogva figyeltem a cetlit. 
-Amúgy köszi az estét.- öleltem magamhoz, majd kimentünk. Még a buli helyszínén voltunk.- Ha szeretnéd hazaviszlek.- ajánlottam fel.
-Köszi, de nem lakok messze.- legyintett és elindultunk.
-Ragaszkodom hozzá. Egy ilyen csinos lány nem mászkálhat egyedül.- na de jó! Megint égett az arcom. Mi van velem? 
-Köszi.- adott egy apró puszit. Besegítettem a kocsiba és elindultunk. Mondta az utat. Tényleg nem lakott túl messze. Leparkoltam a házuk előtt.- Kedves, hogy elhoztál.
-Holnap...- kezdtem bele, de elhallgattam. Miért akarna akármit is egy ilyen lány tőlem?-...lesz Barca meccs.- "Azaz Tomlinson! Ezt aztán jól megmondtad! Mekkora egy szerencsétlen vagy!"- Te szereted a focit? 
-Hát... aha.- látszott, hogy nem erre a kérdésre számított. 
-Az jó. Akkor majd hívlak.- húztam el gyorsan a csíkot. Basszus! Ekkorát még az életben nem égtem! Inkább gyorsan hazamentem. Holnap felhívom. Tudom, hogy semmi esélyem nála, de barátok lehetnénk. Meg amúgy is! Én csak egy szerencsétlen homokos vagyok! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése