11. fejezet

11. fejezet

-Zayn, kérlek mondd el az igazat! Szerelmes vagy Louisba?- hallottam Harry hangját reggel. Sírt.

-Rohadt életbe Harold! Mondtam már, hogy heteró vagyok!- akadt ki Zayn.

-Persze! Akkor miért úgy aludtál, hogy Louis farkát fogtad?!- bömbölt Hazza.

-Nem fogtam, fog már föl! Egyszerűen alvás közben odaesett a kezem! Soha az életben nem kezdenék ki Louisval!- csapkodott.

-Na persze! Egyáltalán miért aludtál vele?

-Mert este féltem! Emlékszel rá, hogy megnéztük a Sinistert? Beszartam rajta! Bocs. Miért nem bízol bennem?- csapta be az ajtót Zayn ebből tudtam, hogy elhagyta a szobát.

-Harry.- suttogtam, miközben kinyitottam a szemeim. Vörös, kisírt szemekkel rám nézett.

-Louis.- bújt hozzám.- Nem fogom engedni, hogy Zayn elvegyen téged tőlem!- simogatta mellkasom. Értetlenül néztem a göndörkére.

-Miért venne el? Zayn mindig is a lányokat szerette.- gondolkoztam el.

-Igen, de reggel úgy találtam rátok, hogy elég intim helyen volt a keze rajtad. Kiakadtam!- csókolt meg.

-Hidd el, hogy rajtad kívül senki nem nem érdekel.- simogattam puha arcát. Olyan fura, hogy Harry nem borostás. Olyan puha az arca, mint egy babapopsi. Bezzeg az én arcom! Végighúztam rajta a kezem. Szúrok.

-Mi a baj?- figyelte, hogy mit csinálok.

-Meg kéne borotválkoznom.- mosolyogtam szerelmemre. Elnevette magát.

-Szerintem borostásan nagyon szexi vagy!- bújt a lehető legközelebb a mellkasomhoz.

-Jó, de kezdem úgy érezni magam, mint egy csövi.- szálltam ki alóla és bementem a fürdőbe. Harry, mint egy kiskutya követett. Megborotválkoztam majd levetkőztem. Éreztem Harry tekintetét, ahogy végignéz testemen.- Ahelyett, hogy bámulsz, te is fürödhetnél!- vigyorogtam rá.

-Ó, bocs. Azt hittem nem veszed észre!- kezdett ő is vetkőzni. Beálltunk a zuhanyzóba és Haz mosolyogva rátapadt az ajkaimra.

-Légyszíves Harreh!- nevettem el magam.- Le kell zuhanyoznunk, mert jön Paul megbeszélésre.

-Kit érdekel?- folytatta a csókolgatást.

-Hazza!- toltam el magamtól.- Legszívesebben itt letepernélek, de gondolkodjunk racionálisan. Max negyed óránk van és nem is lenne túl kényelmes itt. Ígérem, hogy este bepótoljuk, ami most a napokban kimaradt. És bezárjuk az ajtót!!!- szappanoztam be magam, majd Harryt is. Kimentünk felöltözve a nappaliba. Már csak Zayn hiányzott.

-Hol van a pakisztáni kölyök?- érkezett meg Paul.

-Szerintem füstölög.- mutatott ki a teraszra Niall.

-Ja. Ott van.- helyeselt Liam.

-Szuper. Akkor menj ki Batman és hozd be!- küldte ki Lit.- Most, hogy mindenki megvan lenne egy fontos bejelenteni valóm. Mostantól kezdve egy héten keresztül mást sem csináltok csak koncerteztek.- csapta össze a tenyereit. Egyszerre nyögtünk fel. Ne már! 1 hét? Az baromi sok! Valahogy csak kibírjuk.

*Délután*

-Eljössz velem vásárolni?- ugrott a hátamra Harry.

-Persze.- dobtam le és megcsókoltam.- Mit szeretnél falatkám?- csaptam a fenekére.

-Nem ártana néhány rövidnadrág.- gondolkozott.- Meg aztán ingem sincs most.

-Nincs inged? Azok foglalják el a fél gardróbodat!- simogattam a mellkasát.

-Tudom, de nincs világoskék.- puszilgatta a nyakam.

-Jajj, te szegény.- húztam a kocsiba és elmentünk a plázába. Felraktunk egy-egy sapkát meg napszemüveget. Bementünk az első boltba. Én csak nézelődtem, miközben Hazza vásárolgatott. 

-Mehetünk? Megvannak a gatyák és inget is találtam.- mutatta a szatyrát.

-Persze.- indultunk vissza a kocsiba. Már az udvaron voltunk, mikor...

-Harry! Louis!- sikítottak néhányan. Egymásra néztünk és sóhajtva fordultunk meg. Kiosztottunk egy csomó aláírást és képekhez is pózoltunk. De a legjobb csak ezután jött. Egy riporter is elkapott minket.

-Van barátnőtök?- kérdezte a mikrofont az arcomba nyomva.

-Nem, jelenleg...- akartam válaszolni, de megéreztem Harry kezét a gatyámon.

-Értem. Addig pedig itt vagytok egymásnak.- vigyorgott a hapsi.

-Igen.- nézett rám Hazza. Szerencsére a rajongók ezt is betudták a Larry brománcnak. Persze ez kicsit sem így volt. Tisztára beindultam és nem értettem mit csinál ez a hülye! Legszívesebben itt rávetettem volna magam. Kezdtem érezni, hogy bizony szűkül a gatyám. Élő adásban!!!

-Nekünk mennünk kell, sajnálom.- húztam el szerelmem kezét és gyorsan ráfogtam én. Elsiettünk a kocsihoz. -Te teljesen meg vagy húzatva?- néztem a szemébe, mikor már az autóban ültünk.- Harry! És ha most leadják, hogy merevedésem volt a legjobb haverom miatt?

-Akkor elmondjuk mindenkinek az igazságot!- csókolt meg. De jól jönnek a sötétített ablakok!

-Rendben.- túrtam göndör hajába. Hazamentünk.

-Megöllek!- rohant el elöttünk Niall.

-Mi a halál van itt?- néztünk körbe. Mindenhol rajongók ugráltak Niall alsógatyáival.

-Ez a szemét!- rohant Zayn után. Liam a hasát fogva röhögött. Elkaptam Niallt, Harry pedig Zaynt.

-Nyugodjatok le!- vigyorgott Hazza.- Csajok, visszaadnátok az alsókat?- fordult feléjük.

-Persze.- nyújtották mind oda a szöszinek. Az ír manó hálásan megölelte őket. Mindenkivel készült kép és aláírásokat is kaptak. Elmentek.

-Imádlak titeket.- bújt hozzám és szerelmemhez Niall.

-Ki nem?- néztem rá furán.

-Ego!- sóhajtott és felment a szobájába. Harry perverzen rám mosolygott.

-Hazza ne!- nyögtem.- Fáradt vagyok.- nyavajogtam.

-De Louis!- akadt ki.- Már 1 hónapja halogatjuk! Nekem nem elég, hogy magamnak csinálom! Kanos vagyok, mint az állat! Légyszíves!- kulcsolta össze a karjait. Mérgesen nézett rám. Nagyot sóhajtottam és elkaptam a kezét. Felvonszoltam a szobámba. Ajkainak estem. Hevesen csókolt. Nagyon ki volt, mert már éreztem is, hogy felizgult.

-Hazza, nincs kedvem.- keltem fel az ágyból. Úgy nézett rám, mintha meg akarna ölni.

-Rohadj meg!- ment ki a mosdóba. Lefeküdtem az ágyamba. Nagyokat nyögött. Nem tudom, de nem indultam be. Nem érzem magam túl jól. Dühösen jött vissza. Befeküdt mellém.- Remélem te nem elégültél ki.- fordított nekem hátat. Sajnáltam, de semmi erőm nem volt. Elaludtunk. Az éjszaka közepén felébredtem. Hányingerem volt. Kicsoszogtam a fürdőbe. Csak térdeltem a WC fölött és egész este csak hánytam. Még soha nem voltam ilyen rosszul. Erőtlenül a mosdókagylóban megkapaszkodtam és felhúztam magam. Kiöblítettem a számat és visszamentem szerelmemhez. Halkan szuszogott.- Na mi van? Már nem bírtad?- röhögött fel gúnyosan.

-Hazza. Nem vagyok jól.- suttogtam, majd össze esetem.

-Louis!- az utolsó, amit láttam, az Harry volt ahogy felugrik.

*4 nap múlva*

-Harreh.- nyögtem halkan. Felébredtem. Nem tudom mióta fekszem itt, de egy kórházban keltem.

-Itt vagyok kicsim.- csókolt meg gyengéden. Belemosolyogtam a csókunkba.- Annyira sajnálom Lou.- simogatta az arcom.- Te mondtad, hogy fáradt vagy, de én szemét voltam. Nagyon sajnálom!- könnyek folytak le az arcán.

-Semmi baj.- fogtam meg a kezét.- Meg tudlak érteni. Én is kanos vagyok.

-Ezt muszáj itt?- hallottam meg Zayn hangját. Rávigyorogtam.

-Ha akarom itt megrontom.- öltöttem ki rá a nyelvem.

-Louis!- kerekedtek ki Harry szemei. Ránevettem, mire ő is elmosolyodott.

-Nagyon vékony vagy. Miért nem eszel rendesen? Az orvos szerint hetek óta éheztetve vagy.- nézett idegesen Liam.

-Én eszek. De mostanában nem vagyok éhes.- rántottam meg a vállam.

-Nem Louis. Ezt ne vedd fél vállról. Komoly bajod is lehet! Nagyon nagy volt a folyadék veszteséged. Miért nem szóltál Harrynek, hogy hányingered van?- ült mellém Li.

-Nem akartam ilyen apróságokkal zavarni.- legyintettem. Ekkor bejött az orvos.

-Tomlinson.- jött be egy orvos.- Hízókúrára fogom. Hihetetlenül le van fogyva. Nem hagynak magának ételt a többiek?- nézett gyanúsan a srácokon végig.

-Hát tudja nem telik mindenkinek ilyenekre.- játszottam a mártírt. Mosolyogva kiment. Már délután hazaengedtek.

-Gyere ide kicsim!- húzott magához Harry.- Menj föl és ülj be egy nagy kád forró vízbe. Én addig csinálok vacsit.- paskolta meg a fenekem. Vigyorogva sétáltam föl a lépcsőn. Ahogy Harry javasolta beültem a kádba. Unatkoztam. Kicsit énekelgettem. Ami eszembe jutott, minden volt. Kiszálltam és a derekamra tekertem egy törülközőt. Becsattogtam a szobámba és beálltam a szekrényem elé. Előkaptam egy pólót, amire az volt írva, hogy Have a nice day. :D Illik ma rám! Egy sima fekete farmert is letettem mellé. Legfelső fiókomat kihúzva szereztem egy fekete alsógatyát. Lassan magamra húztam a vékony anyagot. Mikor felöltöztem lementem szerelmemhez. A konyhában terítette meg éppen az asztalt.

-Pont jókor jöttél.- ölelt meg és egy gyors csókot nyomott ajkaimra. Mindenki leült az asztalhoz. Harry felszolgálta a vacsorát. A kedvencem! Rizs! Na meg persze rántott hal! Imádom ezt a srácot!

-Köszönöm!- fogtam meg Hazza kezét. Mindig tudja, hogy mit szeretnék. Csöndben ettünk. Mindenki engem bámult, hogy eszek-e rendesen. Irritáló! Mikor befejeztük elterültünk a nappaliban és mindenki bealudt.

*Éjszaka*

-Bassza meg!- üvöltött valaki, mire mindenhonnan álmos nyögések hallatszottak. Felkapcsoltam a villanyt. Mindenkinek kómás feje volt, kivéve Harrynek. Fájdalmasan markolta a gatyáját.

-Mi történt picim?- simogattam meg a hátát.

-Semmi Lou, csak tökön csaptál.- sziszegte.- Még álmodban is tökre pontosan célzol.- adott egy puszit.

-Sajnálom.- pirultam el.- Nem akartam.

-Nyugi. Nem is fáj annyira.- ölelt magához. Lassan mindenki újra álomba merült.