16. fejezet

16. fejezet

-De mi van ha ő már nem is szeret? Akkor azt tuti nem élném túl.- feküdtem el az ágyon.

-Hidd el, hogy ugyanúgy érez mint te. Látni lehet rajta.- mosolygott rám Liam.

-Rendben. Megpróbálom.- ugrottam fel.- Egy kicsit később.- változtattam meg a döntésem, amint gatyámra nézve észrevettem, hogy nem ártana előtte lehiggadnom.

-Kell egy újság?- vigyorgott Zayn. Nevetve megráztam a fejem. Kicsit dumáltunk. Elindultam Harryhez. Remegő kézzel kopogtam be a szobájába.

-Gyere be.- hallottam meg mély hangját. Óvatosan beléptem a szobába. Már fel volt öltözve.

-Csak szeretnék valamit mondani.- álltam meg félszegen az ajtóban.

-Louis, gyere már ide!- paskolta meg maga mellett az ágyat. Félve leültem mellé.

-Hazza. Azt szeretném mondani, hogy... Nem tudom mi van velem és nem tudom, hogy te mit érzel, de azt hiszem én nem tudok még egyszer valaki más felé ilyen érzelmeket táplálni és tudod, hogy van ez!- hadartam.

-Lulu!- simogatta meg az arcom.- Nyugi! Egy szót sem értek.

-Harry, az Isten szerelmére! Én szeretlek!- néztem a szemébe. Feje elkezdett közeledni az enyémhez. Ajkaink már szinte súrolták egymást.

-Én is szeretlek téged.- mosolyodott el. Lágyan összeérintette száját az enyémmel. Ennél érzelmekkel telibb, finomabb csókban még soha nem volt részem. Kipirult arccal váltunk el egymástól.

-Végre!- rontottak be a srácok. Nevetve néztünk össze Harryvel. Ekkor az ajtóra néztem és megállt bennem az ütő. Eleanor. Mosolyog? 

-Sziasztok.- jött be közénk. 

-Sz... szia.- dadogtam.- Figyelj El...

-Nyugodj meg Lou! Liam mindent elmondott.- vigyorgott. 

-Ó... Értem. Sajnálom.- vakartam a tarkóm.

-Sajnálod? Végre van egy meleg barátom! Ugye maradhatunk barátok? Esetleg 2 meleg barátom?- nézett félve Harryre. 

-Persze.- öleltem át ex barátnőmet. Hazza is csatlakozott az öleléshez. Végül egy nagy ölelés lett, amibe mindenki csatlakozott. Nevetve terültünk el Harry ágyán. Végre megint minden rendben van! 

-Éhes vagyok.- ültem fel hirtelen.

-Csinálok valami kaját.- indult el Harry miközben belecsípett a fenekembe. Halkan kuncogva figyeltem. Mind lementünk a nappaliba. 

-Sziasztok.- nézett végig rajtunk mosolyogva Lou Luxxal a kezében. 

-Hello.- döbbentem le.- Mikor jöttetek?

-Nem rég. Lux unatkozott, így gondoltam áthozom, mivel itt nem lehet unatkozni.- puszilta meg a kislányt.

-Szuper!- kaptam az ölembe a kis csajt. 

*Harry Styles*

Meghallottam, hogy itt vannak Luxék. Bementem a nappaliba. Louis éppen a fotelben ült és a térdén ugráltatta a kicsit. 

-Szia Lou!- öleltem meg a stylistunkat. 

-Hali Harry.- mosolygott. Figyeltem Louisékat. Olyan jó apa lenne! Egyszer csak elkomorult az arca. 

-Valaki megfogná?- emelte föl Luxot. Liam fölkapta.- Vidd ki egy kicsit a szobából.- harapta be az alsó ajkát. Istenem, de szexi! Mikor Li becsukta maguk mögött az ajtót Louis fájdalmasan rám nézett és elüvöltötte magát. 

-Jézusom!- rohantam mellé. Erősen magamhoz öleltem.- Mi a baj?

-Nagyon-nagyon "rossz" helyre ugrott.- szorította a kezeit gatyájára.- Harry.- nézett rám.- Fáj.- nyavajgott. 

-És mit akarsz? Adjak rá gyógyító puszit?- nevettem. A többiek egyszerre röhögték el magukat. 

-Hát...- vigyorodott el perverzül.

-Hülyültem!- löktem meg a vállánál. Egy apró puszit adtam az ajkaira.

-Látom szent a béke.- ölelt át minket Lou. Hiszen ő nem is tudta, hogy kibékültünk! Mindegy. 

-Lou.- suttogtam.- Én úgy szeretnék egy gyereket.

-Hazza! Tudod, hogy az életemnél is jobban szeretlek és akármit megtennék érted, de szülni nem fogok.- mosolygott. Elnevettem magam.

-Nem is akartam.- csókoltam meg gyengéden.- Mi lenne ha fogadnánk egy béranyát?- dobtam fel az ötletem.

-Kicsim. Ezt majd megbeszéljük később.- simogatta meg a felkarom. Aprót bólintottam.