26. fejezet

26. fejezet

-Liam soha nem tenné ezt meg!- néztem Zaynre.

-Ezt egyszerűen nem tudom elhinni.- túrt szőke lóboncába Niall.- Ez biztos?

-Egy kortyot nem ittam tegnap! Valakinek el kellett vinnie Zaynt.- ült le Perrie.

-Ne vond kétségbe a barátnőm!- nézett mérgesen Zayn.

-Akkor Liam még hazudott is nekünk.- nyökögtem. Mindenki magába zuhant. Senki nem gondolta volna ezt pont Liamről. De, hogy ezek után még a képünkbe is hazudik... Nem értem mi van vele.

-Hazamegyek.- rohantam ki az utcára és lélekszakadva rohantam vissza a lakásunkba.- Liam James Payne! Hol a francban vagy?- futottam az emeletre.

-Itt.- lépett elő a szobájából. Neki rontottam. A nyakánál fogva a falnak nyomtam.

-Te most komolyan ekkora paraszt vagy?- üvöltöttem a képébe. Riadtan figyelt, de láttam a szemében, hogy tudja miről beszélek.

-Harry! Meg kell értened!- próbált kiszabadulni.

-Legszívesebben betörném a képed, de Zayn már megtette. És tudod mit? Kurva jogosan!- lenézőn végignéztem rajta.- Hogy voltál képes a szemünkbe hazudni még ezek után? Akkora egy féreg vagy!

-Harry! Engedj el és megmagyarázom!- fulladozott.

-Szívem szerint megfojtanálak! És én még Zaynre voltam kiakadva!- engedtem el.

-Figyelj! Az egész azért volt mert...

*Louis Tomlinson*

Mikor kinéztem a folyosóra nagyon megijedtem. Üvöltést hallottam és nem is rosszul. Harry a falnak nyomta Liamet a nyakánál fogva. Riadtan húzódtam vissza a szobámba. Ezek meg mit csinálnak? Gyorsan felöltöztem és észrevétlenül kisurrantam a házból. Gondolkozva sétálgattam. Most akkor ki csinált és mit? Ezt muszáj megkérdeznem valakitől! Egy parkba értem és leültem egy padra. Figyeltem az embereket. Nekünk miért nem lehet olyan egyszerű és jó életünk mint nekik? Hatalmas csattanást éreztem a tarkómon, majd minden feketévé változott...

*Niall Horan*

Én már nem értek semmit. Hogy tehette ezt Liam? Én egyszerűen nem tudom elképzelni róla ezt. És egyáltalán kinek higyjek? Ki az aki hazudik? Fáradt vagyok! Lassan elindultam haza felé, de megálltam inni egy kávét. Igen, este 8 óra van, de én kávézok. Zavar? Lassan iszogattam a forró italt és haza fele sétáltam. Beszélnem kell Liammel. Mikor hazaértem bementem a nappaliba és a számban lévő kávét egyenesen a fotelre köptem. Mi a szar?

*Zayn Malik*

Mosolyogva tapadtam Perrie ajkaira.

-Ezek után még jobban imádlak.- tértem át nyakára.

-Babe! Ma csak én kényeztetlek!- vette át az irányítást és felülre került. Lehúzta a pólómat és végighintette puszikkal a felsőtestem. Mikor gatyám vonalához ért elkezdte bontogatni az övem, direkt jó sokszor hozzám ért. Hatalmasakat sóhajtva figyeltem, hogy mennyit szórakozik még vele.

-Kicsim. Bajok lesznek!- emeltem meg csípőmet. Bocsánat kérően rám nézett majd egy mozdulattal levette gatyám.

-Látom valaki készen áll.- simogatott alsón keresztül.

-Perrie!- nyögtem nagyot.- Kérlek!- Letépte az utolsó ruhát is rólam és mivel nem akart tovább kínozni rögtön szájjal kezdett dolgozni rajtam, amit egy morgással díjaztam. Nem kellett sok idő, már a csúcs kapuin kopogtattam.- Pezz! Most!- üvöltöttem. Gyorsan elhúzta fejét, így az ágyra élveztem. Tudom, hogy utálja, ha a szájába megy és én teljesen megértem és tiszteletben tartom. Leizzadva terültem el az ágyon.

-Köszönöm.- húztam magamhoz egy apró csókra.- Te biztos nem akarod? Mert én nagyon szívesen!

-Nem. Pihenj csak!- simogatta mellkasom. Mosollyal az arcomon aludtam el. Erre az időre legalább sikerült kizárnom Liamet a fejemből.