2013. június 26., szerda

9. fejezet

9. fejezet

-Hazza!- toltam el magamtól.
-Mi a baj? Te már nem...?- nyelt egy hatalmasat.
-Nem, Harry. Én eddig is jobban szerettelek bárkinél, de te nagy ívben szartál az érzéseimre! Jött egy csaj, rögtön dobtál. Szeretsz? Akkor miért nem mutatod? Én teljes szívemből imádlak, te pedig csak játszadozol az érzéseimmel! Hihetetlenül fáj!- kezdtem sírni.
-Lou!- ölelt volna magához, de eltoltam és felszaladtam a szobámba. Befeküdtem az ágyba és csak folytak a könnyeim. A mellettem lévő párnán éreztem Harry illatát, így azt eldobtam a szoba másik végébe. Nem jött össze neki Liliennel így jön hozzám. Nincs ló jó a szamár is, mi? Na nekem ehhez nincs kedvem! Én tényleg szeretem őt és nem csak azért kell mert nincs más!- Louis!- kopogott az ajtómon.
-Mit akarsz?- szóltam ki semleges hangon.
-Kérlek bocsáss meg! Soha nem voltam szerelmes Lilienbe! Nekem csak te kellesz!- hallottam, hogy sír.
-Harry. Én egyszerűen nem tudok bízni benned! Hihetetlenül lesüllyedtél a szememben.- suttogtam, de tudtam, hogy hallja.
-Annyira sajnálom.- csúszott le az ajtóm mentén. Kinyitottam az ajtót. Ott ült és az arcát a kezeibe temette. Sírt. A háta remegett. Leültem mellé és átöleltem a hátát. Nem bírom ki, hogy Harry szomorú!
-Hazza!- suttogtam a fülébe.- Szeretlek!
-Én is téged!- nézett rám könnyes szemekkel.
-Haverok?- mosolyogtam. Riadtan nézett a szemeimbe. Egy kis mosoly jelent meg a szája sarkában, mikor látta, hogy viccelek.
-Persze!- csapott a kezembe majd gyengéden megcsókolt. Viszonoztam a gesztusát. Beletúrtam göndör hajába.- Akarlak!- nyögte a csókunkba. Elmosolyodtam.- Most!- markolt a fenekembe. Inge gallérjánál fogva behúztam a szobámba. Letoltam az ágyra és fölé másztam. Durva csókcsatába kezdtünk. Lassanként áttértem a nyakára. Letéptem róla a pólóját és végigcsókoltam tökéletes felsőtestét is. Vigyorogva figyelte ténykedésem. Leszenvedtem róla a gatyáját majd ő is levetkőztetett alsóra. Láttam, hogy alsógatyája már igen szűkös. Elmosolyodtam. Szégyenlősen elpirult. Alsón keresztül dörzsöltem büszkeségét. Kicsit nyöszörgött. Apró puszit leheltem boxerére. Megremegett. Ekkor kopogtak. Azt hittem megölök valakit!
-Majd én megyek!- kelt fel. Mikor felállt az ágyról hirtelen összeesett. Riadtan néztem rá.
-Mi bajod van?- nevettem el magam.- Ha merevedésed van nem tudsz menni?
-Begörcsölt a hasam!- röhögött. Felküszködte magát és összegörnyedve az ajtóhoz ment. Kinyitotta és Gemma állt ott. Harry nővére.
-Szia öcsi!- mosolygott.- A srácok engedtek be. Nem zavarok?
-Hát...- nézett rá Hazza.
-Nem, dehogyis!- kuncogtam. Harry fájdalmában leguggolt. Én felhúztam a térdeimet, hogy ne látszódjanak vágyaim.
-Ti meg mit csináltok alsóban? Mi a baj Harry?- próbálta felhúzni őt, nem sok sikerrel.
-Csak beszélgettünk.- legyintettem.- Meleg van.- hazudtam. Gemma elkezdett mesélni. Nem tudtam miről, mert nem figyeltem rá. Azt néztem, hogy Harry hogyan szenved. Gemma csak beszélt és beszélt. Elég lelohasztó. Már Hazza is jobban volt, így mellém ült.
-El nem tudjátok hinni miket találtam a neten!- vette elő lapokat a táskájából. Ránéztünk Harryvel a képekre. Röhögő görcsöt kaptam, Hazza pedig elpirult.
-Van több is!- mutatott egy másikat. 
-Várjatok!- kutatott a táskájában.- Ez a legdurvább!
 -Ez nem rajz, de megmutatom.- rakott elénk még egy képet.

-Miért én vagyok mindig hátul?- néztem a képeket.- Mármint ami olyan.
-Louis!- röhögte el magát Gemma.- Te komolyan ezen gondolkozol? Mutatok ilyen képeket kettőtökről, erre te csak ennyit tudsz mondani?
-Most miért? Harry is lehetne hátul!- kulcsoltam össze a kezem Harryével.
-Harry!- ijedt meg Gemma.- Ti tényleg jártok?- ijedten elkaptam a kezem. Elfelejtettem, hogy ő nem is tud rólunk.
-Dehogyis! Hülyültünk!- nevettünk együtt.
-Akkor jó.- méregetett minket gyanúsan. Megfogta a cuccát és elment. Hazzára néztem.
-Látom neked is elment a kedved.- néztem sóhajtva alsógatyájára.
-Ja.- suttogta majd lementünk a nappaliba. Mind a hárman ott fetrengtek a TV előtt.
-Hallottuk megint jóban vagytok!- vigyorgott ránk Liam.
-Ti meg... honnan?- képedtem el.
-Akarlak.- játszotta Harryt Zayn.- Most!
-Ha merevedésed van nem tudsz menni?- ismételte a szavaimat Niall.
-Nagyon vékonyak a falak srácok!- kuncogott Zayn.
-Te maradj csöndben!- nézett rá mérgesen barátom.- Te tényleg meg se szólalj!
-Nyugi Hazz!- csókoltam meg.
-Ne itt!- nyögött undorodva Niall.- Kérlek!
-Miért ne?- vigyorogtam gonoszan majd óvatosan Harry gatyájára vezettem a kezem és belemarkoltam. Mélyet nyögött.
-Menjetek szobára!- takarták el a szemüket mindhárman. Megéreztem, hogy keményedni kezd a kezemben Hazza büszkesége. Rámosolyogtam.
-Bocsi.- vigyorgott. Lassan elkezdtem simogatni. Láthatólag élvezte. Alsó ajkamba haraptam, erre felnyögött.- Van egy határ Louis.- suttogta a fülembe.- Ha átlépem, nem tudom visszafogni magam!
-Nekem is van Haz.- sóhajtottam.
-De Lou! Még 1 percig ott marad a kezed és átlépem!- nézett a szemembe. Felnevettem. Azt vettem észre, hogy Harry lassan becsúsztatja kezét a gatyámba. Felszisszentem ahogy megéreztem kezét.
-Fiúk! Basszátok meg!- ment ki Zayn.
-Az lesz.- csókoltam meg barátomat. Niall és Liam a szemüket takarva menekültek ki a nappaliból.
-Máskor majd minket is bevontok?- akadt ki Liam.
-Ha nem vigyáztok...- hülyéskedett szerelmem.
-Nézz rám!- fordítottam magam felé az arcát.- Ezt majd este folytatjuk.- húztam el tőle kezem.- Most el kell mennem valamit elintézni. Majd jövök.- csókoltam meg és elmentem.

*Harry*
Ezt nem hiszem el! Ma már másodszorra izgat fel! Kezdek ideges lenni! Itt állok a nappali közepén kielégetlenül.
-Kanos vagyok!- ordítottam Louis után, de már nem hallotta.
-Harry, Harry.- jött be Liam.- Úgy látom ebből randi lesz.- vigyorgott rám.
-És mégis ki a halállal?- akadtam ki.
-A jobb kezeddel drága!- paskolta meg az arcom. Idegesen felrohantam a szobámba és igen. Liamnek igaza lett. Fel tudtam volna pofozni Louist!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése